2015. július 12., vasárnap

Kulisszák mögött 8.fejezet

                      Kulisszák mögött  
                                   VIII. fejezet – Ezüstszínű Hold
        





-     Ahhh, jó reggelt fiúk!
-          Kookie várj meg! Ne menj el így! Hallod hallgass meg! Várj már meg!
-          Jimin gyere vissza, ne merészelj utána menn…
-          Uhh. Azt hiszem egy balhé közepébe csöppentünk. Suga… nem akarsz visszafeküdni?
-          Hoseok  ez nem így megy. Olyan vagy, mint egy óvodás. Szólok Namjonnak.
-          Pfuuuu. Akkor azt hiszem, iszom egy kávét. Ez a reggel is hosszú lesz.
Nem mehet el! Nem engedhetem meg neki, hogy az igazság nélkül tegyen akármit. Ismerem. Nem fogja érdekelni, hogy mit tesz, és hogy mennyire van kihatással rá vagy a környezetére. Szeretem őt és nem akarom így látni. Miért kell mindig aggódnom érte? Olyan ártatlan lelke van. Senki nem tudja, mennyire az volt. Amíg én be nem szennyeztem. Nem akarom tönkre tenni. Nem fogom tönkre tenni. Nem engedem, hogy bármi meggondolatlant tegyen! Utol kell érnem. Merre mehetett? A Stones! Ne! Csak oda ne! Kérlek Istenem, csak oda ne vigye a bánat!!




Hmm. Szóval itt van az a meleg égtáj… ahol nem érzem a fagyos levegőt és a jeget. Mintha… közeledne a hideg. Akkor, ha már itt van meleg, letáborozom egy ideig. Ide eddig úgy se jöhettem be… most már elmúltam 18… Stones, megismerkedünk egymással. Én Jungkook vagyok. Örülök a találkozásnak.



Basszus nem találom sehol! Ahhh! Brrr. Nagyon hideg van. Még nem kelt fel a nap. Ébredezik, de mi már macska egér játékot játszunk. Mint a Nap és a Hold. Állandóan kergetik egymást. Ritkán találkoznak, de ha sikerül, gyönyörű látványt nyújtanak együtt. Mi is ilyenek vagyunk Kookieval. Ő a gyönyörű hold, én a ragyogó nap. Vagy fordítva? Hisz a hold a napnak köszönheti szépségét… a nap nélkül csak egy sötét bolygó lenne a sok közül… Stones. Itt vagyok. Na? Itt van, vagy nincs? Megkérdezem… azt hiszem.
-          Jó reggelt! Feltehetnék egy kérdést?
-          Jó reggelt, uram, persze!
-          Nem látott itt az elmúlt… kb. 1 órában bemenni egy magas, közepes vastagságú, igencsak helyes fiatalka pasit erre a helyre?
-          Uram, sok helyes fiatalka jár ide szórakozni.
-          Most múlt el 18…. így sem?
-          Sajnálom.
-          Á! Megvan! Nagyon hasonlít egy idolra, tudja a…
-          Jeon Jeongkukra gondol?
-          Igen, igen, Kookie.
-          Igen bement. De ne haragudjon meg rám, Jimin oppa, de az valóban Jungkookie volt. Menjen be nyugodtan. Idoloknak ingyenes.
Felismert? Basszus. Így viszont nem biztonságos. Idoloknak ingyenes… ami azt jelenti, sok idol, sok paparazzi, és sok őrült rajongó, aki bármit megtesz kedvenc idoljának, ha kap egy kis „kényeztetést”. Tényleg ide akartál jönni? Ahhh. Miért csinálod ezt velem? Utálom a paparazzikat, az őrült rajongókat, de legfőképpen az ellenszenves és utálkozó idolokat. Kookie! Ezért két alkalommal fogsz tartozni nekem. És az itt eltöltött órákkal egyenesen arányosan fog nőni az alkalmak száma is… ki foglak csinálni. A saját kezemmel.



Ahhoz képest, hogy mennyire tiltották nekünk ide a belépést, sokkal jobb, mint amire számítottam. Mindig a fejünkbe verték, hogy egy helyre nem mehetünk egyáltalán bulizni, és az a Stones, ami a nap 24 órájában nyitva van. És nekem, mivel nem múltam el 18, még azt se mondták meg, hogy miért ne. De nekem tetszik. Sok itt a csinos lány… jól látok? GD? Ez komoly? G.Dragon ezen a helyen? Ez egyre jobb. Elég guszta a pult. És a mögötte álló pultos kis szőke se rossz. Külföldi… most már értem a mellbőséget… tuti hogy C kosaras.
-          Szia!
-          Hellóka. Újonc? Hmm. Mit iszol?
-          Mi a választék?
-          Attól függ. Hamar szeretnél berúgni, vagy azért akarsz emlékeket is?
Szép a mosolya. Ápolt a keze. Tehát nem azért van itt, mert nincs pénze. Gyűrű. Házas. A falon egy kép. Egy férfi, két gyerek, valószínűleg ikrek. Fiú és egy lány. És persze a kép közepén ott mosolygott ő is. Övé a hely. Hmm. Izgi. Jó kihívás. Enyhe ránc a szem mellett. Minimális ránc valamint a dekoltázsán és persze a nevető ránc. Enyhe 40-es. A szeme ragyog, gyönyörű kék, és meglehetősen élvezi, hogy egy fiatallal beszélhet. Nem lehet valami jó a kapcsolata a férjével. Lehet, megvigasztalom. Szeretem az idősebbeket.
-          Attól függ.
-          Na és mitől függ, zsenge hajtás?
-          Velem töltesz pár órát, vagy nagyon elfoglalt vagy?
-          Nem hinném, hogy jó helyen tapogatódzol. Fiatalka vagy még, keress veled egy korút.
Tehát azt várja, hogy könyörögjek kicsit. Rendben. Szeretem dicsérgetni a nőket. Magabiztosabbak lesznek tőle. És sokkal szebbek.
-          De itt nincs még egy olyan nő, mint te. Egyből felfigyeltem rád. Csak egy kis társaságra vágyom. És nem néhány csitri nyivákolására.
-          Érdekes vagy. Sajnálom szépfiú, családom van, férjem, és enyém a hely. Nem érek rá szórakozgatni.
-          Egy kicsit kikapcsolódhatnál. Egy óra. Nem kell több. Utána kiütöm magam. És te visszajöhetsz dolgozni. Te többet érdemelnél, minthogy itt ácsorogj, és azt figyeld, ki hogyan szórakozik. Szép vagy, tele élettel. Több energia van benned, mint… abba a tízfős csoportba együttvéve. De ha nem, akkor csak ajánlj valamit, ami hamar kiüt.
Elgondolkodik. na? Csak egy igen, és már megyünk is… akárhova csak menjünk.
-          Most rumot kapsz. Nagyon finom. Utána pedig keverek neked egy olyan koktélt, hogy az elsőtől nem fogsz tudni magadról.
-          Nem csalódtam. De a koktélt illetően… tartsd a szavad.



Szóval… Kookie. Merre vagy? Nem látom sehol…
-          Szia! Te Park JI Min vagy?
-          Tessék? Ah! Nem! Összekeversz valakivel. Bocsi.
Sietnem kell, különben végem. Ezzel a vörös fejjel nem nehéz kiszúrni… ha a fotósok észrevesznek, vége a BTS Karrierjének. A pult. Az a csinos barna lány biztos tudja. Külföldi. Ki gondolta volna.
-           Bocsi! Ne haragudj, de nem láttál erre egy csinos srácot, aki hasonlít… Jungkookra?
-          Szia! De igen, láttam! És egy csókért meg is mondom.
-          Egy csókért? Ahj ne már! Hányan fogják még ezt eljátszani velem?? Figyi! Ne haragudj, de én totálisan meleg vagyok, szóval nem igazán vágyom a csókodra. Ne értsd félre, csinos meg esztétikus vagy, de nem indítana be semmit a csókod.
-          Jó, persze, semmi gond. Én is leszbikus vagyok. Csak olyan jó lett volna hencegni a barátnőmnek, hogy Park Ji Minnel csókolóztam.
-          És hogy tudtad volna bebizonyítani?
-          Mindenhol kamerák vannak. Akkor adjuk el az idolokról a képeket, amikor csak akarjuk. Nem véletlenül ingyenes. És a paparazzik nagyon sokat fizetnek azért, hogy bejöhessenek. De mivel nekünk nagyon fejlett rendszerünk van, mi hamarabb eljuttatjuk az infót a sajtónak, és így csak pénzt buktak. Szóval drágám. Te is bent vagy a rendszerben a kis haveroddal együtt.
-          Nem gondolod, hogy ez gerinctelen?
-          Az. De valamiből meg kell élni. De mivel én Army vagyok, nem szólok bele a dolgokba. És segítek neked, mielőtt a kis barátod lerombolja azt, amit a BTS eddig felépített. Látod azt az ajtót ott fent? A rózsaszínt?
-          Igen?
-          Ott van Jungkook a főnökömmel. Épp… szórakoznak. Nos, az a hely tele van rejtett kamerákkal. Minden újonccal megcsináljuk. A kód 199365. És azt ajánlom, siess, mielőtt fuccs a BTS-nek, és hoppon maradok, mint Army. Siess!
-          Köszönöm!
Mit is mondott, mi a kód? Nem tudom a kódot! Így hogy megyek be. Kookie! Ne csináld! Olyan vagy, mint egy kos! Mész a fejed után és nem is gondolkodsz! Ahh itt az ajtó! Mi is volt a kód? Tudnom kell!! Emlékeznem kell!! Nem tehetem. Nem érdekel, ha nekem bajom lesz, de Kookie hogy tartja majd el a családját! Jimin Ne csináld! Tudnod kell! A szerelmed jövője forog kockán te idióta gondolkozz már!! 199365. Igen! Ez az! 199365.
Te jó isten! Ez a látvány, ami fogadott, egész életemben belém fog vésődni. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy Kookie eszméletlenül fekszik kikötözve egy élére állított asztalon. A kezeit és lábait csattok fogják, valamint a nyakánál kötél van erősre csomózva. Haja hátra fogva, homlokára az írva „ Idiot”. Az előtte álló nő, épp arra készült, hogy levegye Kookie nadrágját. A pólója már lent volt a földön. Az a nő… elszánt tekintetét belefúrta az enyémbe. Nem eresztettük egymást, fizikai érintkezés nélkül leszögeztük a másikat. Nem tudom, mit kéne tennem, de az biztos, hogy Kookie nélkül nem megyek sehova. Ha kell, ölök érte. És lebuktatom ezt a nőt, aki rengetek idol életét vágta tönkre, köztük GD karrierjét is. Ráragasztva a drogos jelzőt. Kookieból nem lesz drogos, vagy alkoholista, mert én itt vagyok neki. És most már tudom, hogy én vagyok a Nap. És ő a napfényben fürdő, gyönyörű, ezüstszínű Hold.

-          Vedd le a mocskos kezed Kookieról. Oda csak én nyúlhatok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése