Kulisszák
mögött
III.
fejezet – 180 fokos fordulat
Már eltelt pár hónap, mióta rájöttem, mit érzek Kookie
iránt. Senki nem sejti, hogy szerelmes vagyok belé. Ehelyett kitalálták, hogy
Hyori iránt táplálok gyengéd érzelmeket. HYORI iránt!! Ez lehetetlen. Egy ilyen
lány, akin több férfi ment át, mint rajtam nő… az azért tehetség. Én inkább a
hamvasabb, kevés férfit látott lányokat szeretem. Szerettem. Most is ezen
gondolkodom, miközben csinosabbnál csinosabb lányok jönnek a fanmeetingre. A danger
meghozta a kívánt eredményt, és nemsokára kiadjuk az I Need You című albumot,
aminek már leforgattuk a klipjét.
„ Ah! Jimin! Ez az előadásmód tökéletes volt! És valójában
sírtál!! Tudjuk, hogy Hyorira gondoltál közben. Annyira kihozza az érzelmeket belőled
ez a visszautasítás! Csak így tovább!”
A rendező. Igen. Ezt dicséretnek szánta. De valójában
számomra nem az. És nem utasítottak vissza. Vagyis de! Amikor Hyori megtudta,
hogy a többiek szerint hogyan is érzek iránta, közölte velem, hogy hozzám nem hajlandó
többet jönni, mert ő nem akar komoly kapcsolatot egy hírességgel sem, ő csak
kedvtelésből párkapcsolat mellett jár össze velünk. Ez a többi nőnek a
meggyalázása. Mégis hogy tud valaki így gondolkodni? Az még oké, hogy éppen
mindig mással mert szingli, de hogy párkapcsolat mellett! Tulajdonképpen, ha
elgondolkodunk rajta, 8 pasival fekszik le összesen. Némi időeltolódással… hogy
lehetnék egy ilyen lányba szerelmes? De még mindig jobb, mintha megtudták volna
az igazat.
Hogy bazsalyognak a lányok Kookieval! És Kookie persze
visszamosolyog, és OLYAN nézéssel néz. Rám soha nem nézett úgy… ha! Persze!
Mert fiú vagyok. Hogy is felejthettem el ezt az aprócska problémát. Tudom, hogy
elvárás, hogy el kell csábítani az Armykat, és mi ketten vagyunk a fő megbízottak,
mert a menedzser szerint „Ti annyira állatok vagytok! A csajok megőrülnek
értetek! És mi több, ti a pasikat is képesek vagytok bevonzani! Igen, kellenek
férfirajongók is. Ne legyünk már olyanok, mint az exo..” Mégis… nem tudom azt
nézni, ahogy belemosolyog az Armyknak a szemébe. Ráadásul mostanában nem tudok
koncentrálni a fellépésekre, mert folyton azt nézem, hogy kik sikoltoznak
Kookie után. Már lassan a szexisségem rovására megy ez az egész.
- Oppa! Ezt hoztam neked ajándékba. Mivel
mostanában letörtnek tűnsz, egy zenélő tigrist adok, amit ha megnyomsz,
elénekli a kedvenc számodat, csak be kell programoznod!
Tehát már ők is észrevették, hogy valami nincs rendben. Ez
így nem jó. Teljesen ki fogok esni a pikszisből és mindenki Kookieért lesz oda.
Ami viszont nagy baj, mert többen akarják majd elvenni tőlem! Szexisebbnek kell
lennem!! Igen! Több csípő, perverz és titokzatos nézés, több markolászás… igen
ez lesz. Muszáj, vagyok megóvni őt a sok rajongótól.
- Köszönöm szépségem! Már attól jobb kedvem van,
hogy így gondoskodni szeretnél rólam! – azaz! Pirul! Csak így tovább! Jól
csinálod Jimin. – És te programoztál be nekem valami vidámat?
- Igazából a saját szerzeményemet gitároztam és
énekeltem fel rá. Ha megnyomod a gombot, el is indul. Itt, az orránál!
„ Mindig csak téged látlak!
Mindig csak téged hallak! Nem érdekel más, nem akarok mást! Te vagy a szívem
leghőbb vágya, te vagy az álmaim sztárja! Óvni szeretnélek a gondoktól, óvni
szeretnélek a csalódástól, óvni szeretnélek az egyoldalúúúúúúúúú. Szerelemtől! „
- Na hogy tetszett?
- Kookie…
- Tessék?
- Ja, semmi, csak nagyon szép! Meghatódtam!
Tényleg ennyire szeretsz engem?
- Igen.
- Akkor térj észhez!
- Tessék?
- Igen! Egy idolba nem szerethetsz bele! Hagyd
abba az álmodozást! A te érdekedben mondom. Úgy is csak csalódni fogsz, meg
bőgni, és nem találsz majd senkit, mert mindenkit hozzám fogsz hasonlítani!
Lehet, hogy ott van előtted a nagy szerelem, te meg nem nézel semmit, csak azt
a hülye képernyőt egész nap, hogy leshesd a mozdulataim és arról álmodozz, hogy
egyszer gyerekünk lesz. De nem lesz! Nem lehetek a tiéd, te se az enyém….
- JIMIN!!!
Basszus. Azt hiszem tényleg
kimondtam szerencsétlen lánynak. Tévhitbe kergettem, majd erőszakkal
kirángattam belőle. Egy szörnyeteg vagyok….
- „Elnézést, hölgyeim és uraim, de a fanmeeting
egy kis időre szünetel! Addig szíveskedjenek megnézni videó válogatásunkat a
BTS-ről! Jó szórakozást!”
- Jimin te jó ég mi ütött beléd?? Hogy beszélhetsz
ilyen durván egy Armyval?? HEE? Válaszolj!
- Sajnálom főnök, én nem tudtam, hogy tényleg
kimondtam, én nem akartam, hisz…
- Nem érdekel a sajnálkozásod! Tudod mekkora
botrány lesz ebből? Miért tetted? Engem ez érdekel.
- Nem tudom…
Hazudnom kell, különben lebukok
itt mindenki előtt. Kookie is engem figyel. Most megvet? Nem. Aggódik.
Aggódik??? Kookie aggódik értem? Azt hiszem, elöntötte a szívemet a melegség.
Megnyugodtam.
- …….és ne próbáld meg még egyszer beadni, hogy
nem tudod! De igenis tudod! Hyori miatt van ugye!!??
- Tessék?
- Igen. Mindenki arról beszél a BigHitnél, hogy
Hyori dobott, te meg teljesen kifordultál önmagadból. A szerződés szerint tök
mindegy hogy mi történik, te akkor is a színpadon nem Park Ji Min vagy, mint
magánszemély, hanem Jimin, mint több ezer Army bálványa és szerelme és nem
érdekel, hogy milyen problémád van ezt akkor is be kell…
- Nem Hyori miatt van.
- Tessék? Mit motyogsz?
- NEM HYORI MIATT VAN! Ő csak egy szuka, aki
átjárogat kefélni egy két hírességgel, mert jól néznek ki. Ki a franc akarna
egy ilyen nővel együtt élni…
- Ühüm. Szóval még hazudsz is. Jimin, most szépen
kimész, bocsánatot kérsz a lánytól letérdelve, és otthagyod a fanmeetet hogy ne
tudjanak kérdezősködni. Világos? A többit majd otthon elintézzük.
- Értettem. Engedelmével.
Ahogy megfordultam, láttam, hogy
nem csak Kookie aggódik, hanem mindenki. Egyedül Jin aggódása volt más, mint a
többieké. Ami azt jelenti, hogy Kookie semmit sem tud, nem sejt, és nem is érez
irántam. Azt hiszem, itt a vége. Meg kell szűnnöm, mint magánszemély…
Másnap reggel iszonyatos
bűntudattal ébredtem. Mikor kimentem, mindenki a konyhában volt, kivéve
egyvalakit.
- Kookie merre van?
- Neked is jó reggelt! – Suga megint nyers.
Megszoktam.
- Elment.
- Elment? Hova? – szerencsére lelkiismeretes
vezetőnk nem hagyja, hogy a csapat tagjai tudatlanok maradjanak.
- Az anyjához a kórházba.
- Tessék?? Kórházba? Miért mi történt?
- Ma reggel hívták, hogy az anyukája kórházba
került a szívével. Kb. 2 órája ment el.
- És mi lesz a díjátadóval?
Hisz annyira várta a díjátadót!
Mindig arról beszélt! Nem hiszem el, hogy pont most történik ilyen!
- De érzéketlen vagy!
- Tessék? Nem értettem, amit mondtál Taehyung.
Érzéketlen vagyok?
- Igen az vagy. A tegnapi nap is bebizonyítottad
elég rendesen!
Taehyung mindent megtesz az
Armykért. Az összes Army a szerelme. Én is így voltam vele, míg jött a derült
fényből villámcsapás. Biztos, hogy haragszik azért, amit tegnap tettem, de nem
direkt volt. Felhúzott, hogy pont az volt a dal szövege, amit én akarok mondani
Kookienak. De nem tehetem.
- Sajnálom.
Azt hiszem jobb, ha elvonulok,
bezárkózom és remeteéletet élek amíg Kookie nem jelentkezik. Tényleg
bebizonyosodott, amitől tartottam. A tudat, hogy milyen távol van tőlem
felemészt. És az, hogy nem mondhatom ezt meg neki, még jobban tönkre tesz. Az
iránta érzett szerelmem be fog kebelezni. És már most nem tudom, ki vagyok.
- Haló! Jungkook!! Szia! Minden rendben? Mi? Hogy
lerobbant? Hol??? Te jó ég. Azonnal intézkedünk. Addig ne menj ki a kocsiból!
Az állatok veszélyesek. Tarts ki!
- Namjon! Mi történt?
- Jungkook lerobbant a Songdaeng hegy lábánál az
erdő szélén. Nekimentek egy szarvasnak és defektet kaptak. segítségre van
szükségük! Megyek és…
- Fiúk? Hova tűnt Jimin?
Nem! Nem eshet semmi baja! Nem
engedhetem meg! Még be se vallottam a több mint fél éve tartó szerelmemet és ő
képes lenne felfordulni? Na, azt már nem! Tarts ki Kookie! Már csak egy kicsi
kell és ott vagyok! Telefon? 26 nem fogadott? Namjon, Namjon, Namjon, Főnök,
Jin ( ki gondolta volna) Főnök, Főnök, Főn…
Oh, te jó ég most már tuti végem
lesz! Kookie mit meg nem teszek érted. Ott van!! Mi az ott? Egy medve?? Te jó
isten. Most mit csináljak. Mit csináljak! Mit csináljak! Mit csin…Mit csin…Mit…
Elütöm! Gyerünk Jimin! Ezt igazán megteheted a szerelmedért! Örülj neki, hogy
nem kaptak el, hogy 20 évesen jogsi nélkül vezetsz! Gyerünk!! Gyerünk!! Hm? Hol
a medve? Nem látom… Kookie.
Gyerünk, gyorsan fuss, fuss, ah!
A medve!!
- Jimin az autóba! Gyere be!
Ah Kookie!
- Zárd le! Zárd már le az ajtót! Hogy a fenébe
jutott eszedbe idejönni! De most komolyan! Megőrültél? Nem hiszem el! Egy medve!
Egy kibaszott medve van itt és te képes voltál átfutni ebbe a kocsiba, hogy meghalj
velem??
- Igen.
Ez elég kínos, és hosszú szünet,
amit néha fűszerez a medve kíváncsi szaglászása és tapogatása az autón. Nem
mérges nem fog bántani. De nem is érdekelne. Kookie végre máshogy néz rám. És
ez a nézés soha nem szúrta át az én tekintetemet. Szó szerint átszúrni. Akkor
néz így, amikor Jin valamit elront és beég…
- Te hülye vagy!
- De most miért! Csapattagok vagyunk! Testvérek!
Megvédjük a másikat!
- És te hogy akarsz megvédeni egy medvétől? Csak
belefutottál ugyanabba a csapdába. Így nem csak 1, de 2 BTS tag is elveszhet.
Gondoltál te a csapatra? Nem! Te csak mész a fejed után! Barom vagy! Egy igazi
málhás szamár.
- De féltettelek.
- Tudom! Én is féltelek téged. Ezért nem örülök,
hogy itt vagy mellettem…
Azt hiszem, megint azt érzem,
mint hónapokkal ezelőtt. El akarom neki mondani. De mit tegyek? Mondjam el itt
a halál szélén? Vagy várjak, amíg megmenekülünk és csókoljam meg? Vagy most
csókoljam meg? A szép dús szája… azt hiszem elindultam felé! Igen, határozottan
elindultam felé. Már nincs messze csak egy kicsit…
- Jimi….
Még egy kicsit…

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése