Értékes szerelem 6.rész

                              Értékes szerelem

                                                                        VI. fejezet

Ahogy feltettem a kérdést, Taehyungnak kikerekedtek a szemei. Eddig fel tudott volna falni a tekintetével, most azonban ez eltűnt.

-          Hogy maradhatnék itt… egy lány szobájában… még soha nem töltöttem egy éjszakát egy lánynál…

-          Még nem voltál egy lánynál sem?

-          Nem igazán…

Oh, te jó ég. Akkor még Tae is szűz lenne? Nem, micsoda hülyeség. Tae nagyon jó pasi. Nincs ilyen a világon, hogy egy jóképű fiú 20 évesen szűz legyen. De ha belegondolunk, olyan sincs, hogy egy ilyen lány, mint én… szűz legyen. Lehet, hogy igazam van?

-          Nem tudsz már haza menni. Mindjárt éjfél. Ne aggódj.

-          Nem aggódom, csak…

-          Csak mi?

-          Csak itt vagyok a lány lakásán, akit szeretek. Ráadásul kettesben. Megittunk egy liter Hubertust. És nem mellékesen nagyon jól nézel ki ebben a nyuszis pizsamában.

Ahogy kimondja ezt a mondatot, azonnal rám tör a nevetés. Még egy ilyen fiút, akinek tetszik a nyuszis pizsamám… egyre jobban kedvelem. Nem mellesleg én is szeretem ezt a pizsimet.

-          Nekem is tetszik ez a pizsama.

-          Gondolom, azért hordod.

-          Tae! Tudod, hogy tetszene a pizsamám a legjobban?

-          Ezt nem értem.

-          A földön jobban nézne ki.

Miután kimondom ezt a sorsdöntő mondatot, elkezdem kigombolni a ruha felső részét. Tae reakciója meglepő. Egyszerre látok rajta meglepettséget, félénkséget és vadságot. Kíván, efelől nincs kétségem. Viszont kicsit hezitál. Nem tudja, mit tegyen. Én viszont tudom, hogy ebben a pillanatban mit akarok, és az Taehyung. Nemrég arra gondoltam, odadobom neki a szüzességem akkor is, ha nem szeret. Viszont most hogy tudom, szeret, még inkább akarom. És így nem odadobom, hanem odaadom neki. Megérdemli. És ha a sejtésem valós, ő is épp most adja oda nekem az övét. Ez ennél jobban nem is alakulhatott volna. Szépen, lassan gombolom ki a felsőmet, nem sietem el. Miután elértem az utolsó gombhoz, elkezdem lecsúsztatni a felsőt a vállamról. Sportmelltartó van rajtam. Utálok melltartó nélkül aludni. Tae egyre jobban kezd vörösödni és a tekintete is egyre eszelősebb. Tehát ő is akarja. Miután elégedetten nyugtázom, hogy sikerült felkeltenem a figyelmét, feltérdelek a kanapéra, és lassan a kezemen lépkedve odamegyek Taehyunghoz. Elég kacér vagyok, de nem érdekel. Nőként elérem a célom. Ebben soha nem változom. Elég érdekesen festhetünk ki kívülről. Ha most meglátna valaki, azt hinné, hogy épp megrontani készülök Taehyungot. Ő a kanapé szélén ül a karfának támaszkodva és engem bámul paprikavörösen. Én négykézláb térdelek a kanapén és csókra nyitom a számat. Ha jobban belegondolok, lehet, hogy tényleg megrontom. Megcsókolom. Ő kezét a hajamba túrja és elég erőteljesen csókol vissza. Heves csók. Biztos, hogy felizgult. Én se vagyok másképp. Ahogy csókolózunk, Taehyung egyre közelebb jön hozzám. Most már nem térdelek, ülök. És egy pillanat alatt kerülök fekvő helyzetbe. Nem tudom, hogy jutottunk el ehhez a pózhoz, de most én fekszem, miközben Tae felém tornyosul. A két térde között van a csípőm. Most lehajol hozzám, és még szenvedélyesebben csókol meg. Közben én elkezdem levenni a pólóját. Mikor ajkaink újra egymásra találnak, elkezdi simogatni a lábam. A rövid pizsamanadrág elég laza, így könnyű elérni benne bárhova. Nem óvatos, nem visszafogott. Féktelen vágya irányítja, és ez teljesen beindít. Nem gondoltam volna, hogy ilyen vadállat pasi is tud lenni. Még inkább akarom őt! A számról elkezd haladni lefelé. Ahogy csókolgatja a nyakam, teljesen beleborzongok. Ez az érzés most borítja el először a testem és a tudatom. Már most imádom! Hülye vagyok, hogy 22 évig kihagytam ezt a csodálatos dolgot. A hasamnál tart. Ahogy ott elidőz dús ajkaival, lassan elkezdi levenni a nadrágom. Még ez a laza ruhadarab is útban van neki. Nagyon mohó. Leveszi rólam és magáról is a nadrágot. Ahogy ezeket a mozdulatokat csinálja, teljesen elájulok, milyen teste van. Gyönyörű! Vékony, fehér, izmos, kicsit hamvas. Imádom az ilyen férfi testet! Teljesen beindulok tőle! Már mind a ketten fehérneműben vagyunk. Gyorsan visszatér az ajkaimhoz, és vadul kezd csókolni. Közben kicsit harapdálja is a számat. Nagyon izgató, amit csinál. Nem tudok betelni vele. Teljesen égek! A szívem olyan hevesen ver. Ahogy a csípőjét az enyémhez nyomja, kis nyögő hangot adok ki. Ez olyan ciki. Vagy mégsem? Kinyitom a szemem, és abban a pillanatban csók közben Taehyung tekintete fúródik az enyémbe. Elégedettnek látszik. Teljesen elveszek benne. Nyitott szemmel csókolózni… azt mondják, illetlenség és nem is olyan jó. De ha egy ilyen szempár néz vissza rád egy centi távolságról, eszedbe nem jut behunyni a szemed. Ahogy a vad csók közben egymást simogatjuk, egyre inkább akarom, hogy lefeküdjünk, nem bírom tovább. Most akarom. Nem tudom, milyen indíttatásból, talán az ösztön, de lenyúlok, és érzem, hogy ő is akarja. Elkezdem kényeztetni. Olyan hangokat ad, ki, amik elégedetté tesznek. Imádom a mély hangját, ami még a kéjes nyögései közben is mély. Teljesen beindultam, efelől nincs kétség. Lábaimmal megszorítom a csípőjét, ezzel jelezve, hogy akarom. Egyből veszi a lapot és leveszi a fehér neműmet. Amikor azonban arra kerülne a sor, hogy ő is levegye, elkeskenyedik. Nem értem, mi a probléma. Valamit rosszul csináltam? Baj van?

-          Chinae!

-          Mi az, Tae!

-          Gyönyörű vagy!

Ezért nem ment tovább? Hogy ezt elmondja? És ezért miért kell elszomorodni?

-          És nagyon szeretlek.

-          Igen, tudom. De mi a baj?

Itt valami más van a háttérben.

-          Nem tudom megtenni.

Micsoda? Nem tudja megtenni? Eljutottunk idáig és ő feladja? Nem értem, miért. Pedig minden olyan jól ment.

-          De miért nem?

-          Mert nem vagyunk tiszták. Egyikünk sem. Ráadásul nem is járunk. Én csak olyan lánnyal szeretnék ilyeneket csinálni, akit a barátnőmnek mondhatok. Így viszont… sajnálom, de nem tudom megtenni.

Tényleg nagyon érzékeny fiú. De pont ebben a helyzetben hoppon hagyni… ez annyira kellemetlen. Mármint, nekem. Rámásztam, úgy gondoltam, biztos, hogy lesz valami ha én akarom. Hisz ő pasi, ők mindig akarják. De Tae nem ilyen. És mikor erre gondolok, nem vagyok csalódott. Csak kicsit mérges magamra.

-          Semmi gond. Teljesen igazad van. Nem is tudom, mi ütött belém. Viszont akkor feküdjünk le aludni. Holnap munka van és még haza is kell menned.

-          Igazad van. Akkor alszom a kanapén.

-          Rendben. Jó éjt!

-          Neked is.

Gyorsan összeszedem a ruháim és elindulok a szobám felé. Ez nagyon égő. Hogy fogunk viszonyulni holnap egymáshoz? Nem tudom, mit fogok csinálni, de egész nap ezen fog járni az agyam. Ez olyan kínos. Soha nem gondoltam volna, hogy Taehyungnak van ilyen oldala is. Mármint ez a vad és szexi oldal. Talán tényleg beleszerettem. De miért érzem azt, hogy nem szabadna? Nem értem megint saját magamat. Amilyen biztos voltam mindig magamban, most legalább annyira nem értem sem a tetteim sem a gondolataim…

Reggel van? Máris? Uh. Fel kell kelnem. A kanapé üres. Taehyung biztos haza ment már. Bemegyek a fürdőszobába. Kinyitom az ajtót… és legnagyobb meglepetésemre Taehyung ott áll a tükör előtt egy szál… törölközőben? Te jó ég! Ahogy hátra fordul, gyorsan becsapom az ajtót. Zaklatott lettem. Máris nem vagyok álmos. Annyira jól néz ki. Még mindig. Háttal az ajtónak dőlök. Muszáj kiürítenem a gondolataim. Nem szabadna rosszra gondolnom. Most a tegnap este jut az eszembe és érzem, ahogy az összes vér az arcomba szökik. Tényleg zavarba tud hozni. Ahh! Utálom magam emiatt. Hirtelen annyit érzek, hogy dőlök hátra. Elfelejtettem, hogy nem kellene az ajtónak dőlni. Ahogy Taehyung nyitja az ajtót, abban a pillanatban érzem, hogy zuhanok. De nem a földre. Taehyung megfogott. A két keze a mellkasomon fekszik, a hátam pedig… pont ott van, te jó ég! Nincs rajta törölköző? Lenézek a földre és a szemem sarkából látom, hogy Taehyung törölközője a földön hever. A bőrömön meg érzem, hogy nincs rajta alsónadrág. Ez de kínos!! Gyorsan behunyom a szemem, hogy ne lássak semmit. Taehyung óvatosan lábra segít, és a törölköző után kap.

-          Chinae, jól vagy?

-          Igen, ne haragudj. Ez olyan kínos. Bocsánat.

-          Semmi gond. Véletlen volt. Öhm. Viszont nem tudok már haza menni, ezért igénybe vettem a mosógépedet meg a szárítót, ha nem gond. Azt várom, hogy száradjanak a ruháim.

-          Persze, nyugodtan. Öhm. Nem tudok férfiruhát adni.

-          A barátod nem szokott itt hagyni semmit?

A barátom? De hisz nincs is barátom… Vagyis… a kávézóban mindenki azt hiszi, hogy van. Akkor Taehyung is azt hiszi? Ezért nem tudta megtenni? Nem hiszem el! Végre itt van a lehetőség, hogy megtaláljam a szerelmet, erre a hazugságaim gátolnak meg ebben. Chinae! De egy idióta vagy!!! Miért kell ennek így lennie? Elmondjam Taehyungnak? Nem tehetem. Akkor mindenki rájönne, hogy hazudtam. Vagy mondjam azt, hogy már szakítottunk? De akkor meg azt hinnék, olyan elviselhetetlen vagyok, hogy 4 hónapig nem tud megmaradni mellettem senki… Tényleg el voltam szállva. Nem gondolkodtam előre. Nem tudom, hogy oldjam meg.

-          Nem, nem szokott.

-          Értem. Akkor… kénytelen vagyok így maradni egy ideig.

Elmegy mellettem és leül a kanapéra. Széttett lábakkal. Szerencsére a törölköző elég hosszú, hogy takarjon mindent. De ha egy centivel is rövidebb lenne… Chinae! Ne gondolkodj ilyeneken. Neked elméletileg barátod van! De valójában nincs, tehát akkor nem csalok meg senkit. Gondolatban sem. Ugye?

-          Tae!

-          Hmm?

-          Sajnálom a tegnapit.

Honnan jött ez a mondat? Nem gondoltam semmi ilyesmire. Csak kimondtam. Mellette nem tudok gondolkodni. Kicsit jobban oda kéne figyelnem, ha Tae itt van mellettem.

-          Nem baj. Be voltunk rúgva. De még jó hogy befejeztük. A barátod nem örült volna.

-          Valószínűleg… Ezért nem tudtad megtenni? Mert barátom van?

-          Igen. Miért? Neked nem lenne lelkiismeret furdalásod? Nekem már most is az van. De neked kellett volna gondolkodni, nem nekem. Nem ilyen lánynak ismertelek meg, szóval betudom az alkoholnak.

-          Nem vagyok ilyen. Ez egy… hirtelen felindulás volt.

-          Tudom. Azt viszont nem tudom, miért jöttem fel hozzád. És azt sem, miért vallottam szerelmet. Nem akartam, hogy megtudd. De mostanában nem vagyok önmagam. Megkérlek, hogy felejtsd el, amit mondtam, és ami tegnap történt. Nem szeretném, ha terhedre lenne a szerelmem. Valószínűleg nagyon szereted a barátod, és jobb, ha ez így is marad. Munkatársak leszünk ezek után is. Bekem annyi is elég, ha már a haverod lehetek. Legalább a közeledbe vagyok.

Ezek Taehyung gondolatai? Nem akarom megbántani, de mégis megteszem. Nem tudok erre mit mondani. Egyszerűen csak elmondanám neki „azért hitettem el mindenkivel, hogy van barátom, hogy ne legyen ciki és ne másszanak rám”. De akkor örökre megutálna. Nem tudom, mit tegyek. Csöngettek? Ki az ilyenkor? Taehyung is ijedten néz fel. Nem tudom, ki az. És ha Hoseok… meglátja, hogy Taehyung itt van egy szál törölközőben…

-          Tae! Menj be a hálóba!

-          Rendben.

-          Zárd magadra az ajtót.

Elindul a hálóm fele. Visszanéz és bólint. Odamegyek az ajtóhoz. Mikor kinyitom, egy ismeretlen fiú áll előttem. Még soha nem láttam. De nagyon helyes. Ki lehet az?

-          Szia! Park Ji Min vagyok. Örülök a találkozásnak!

Jimin? Csak nem az a fiú, akinek azt mondta Hoseok hogy szereti?? Hihetetlen. És miért van itt nálam? Nem értem.

-          Bejöhetek?

-          Öhm, persze, gyere csak.

Határozottan lépked. Nem tűnik melegnek. Biztos, hogy lefeküdtek Hoseokkal? Ez kicsit… furcsa. Leül a kanapéra, mintha otthon lenne. Becsukom az ajtót. Odamegyek én is és leülök vele szemben.

-          Miben segíthetek?

-          Chinae! Ugye szólíthatlak így?

-          Persze, ez a nevem.

-          A segítségedre van szükségem.

-          A segítségemre? De hisz azt sem tudom, ki vagy.

-          Hoseok gyerekkori barátja vagyok. És azt szeretném kérni tőled, hogy játszd el a barátnőmet.

Micsoda? Hát tényleg vele beszélt Hoseok! Játsszam el a barátnőjét? Ide állít így ismeretlenül és egyből ilyen dolgokra kér? De nem értem, hogy miért. Miért pont én? És honnan tudja az elérhetőségeim? Kavarognak bennem az érzések. Tudni akarok mindent.

-          Miért pont én?

-          Mert te vagy az a személy, akit Hoseok a legjobban utál.

Részletek Taehyung naplójából

„ Nincsenek bejegyzések”