Értékes szerelem 11.rész

                               Értékes szerelem  

                                                                         XI. fejezet

Ahogy őrülten futottam, megláttam a többieket a tűz körül. Nevetnek. Suga és Hoseok ül. Jimin és Tae egymás mellett állnak és jól kijönnek egymással. Ezt a képet látva a szívem elkezd repesni az örömtől. Még jobban futok. Már majdnem ott vagyok.

-          Chinae!

Hoseok kiabált nekem. Jiminék hátra fordulnak. Ahogy meglátom őket ilyen jókedvűen, fülig ér a szám. Még jobban elkezdek futni. Már csak kétlépésnyire vagyok tőlük, de egyszer csak érzem, hogy zuhanok. Megbotlottam a homokban. A két fiú egyszerre nyúl utánam. Megfognak és felsegítenek. A szám még mindig a fülemig ér. Vigyorgok, mint egy tejbe tök.

-          Vigyázhatnál jobban magadra!

-          Egyet kell értsek Jiminnel. Ne törd össze magad.

Nem szólok semmit. Szeretettel nézek a két fiúra. Imádom őket és alig várom, hogy az együtt töltött időket élvezhessem.

-          Lemaradtam valamiről?

-          Nem igazán. Épp azt taglaltuk, Jimin mennyit nyom fekve.

-          Ti hoztátok fel. És egyébként is. Nem akarok hencegni.

Elnevetem magam. Tetszik ez a hangulat. Jobb mint a szobámban kuksolni.

-          Fogadjunk, hogy Tae ugyanannyit tud csinálni mint te!

Meglepődnek a fiúk. Mind a hárman. Kivéve Suga. Ránézek. Elégedetten mosolyog. Tekintetemmel egy köszönömöt mondok neki. Visszabólint. Azt jelenti: Szívesen.

-          Hallod Jimin! Szerinte én is tudok annyit mint te!

-          Akkor próbáljuk ki!

-          Hát… már ittam meg…

-          Én is! Egyenlő esélyek.

-          Legyen! Aztán nekem ne sírj ha veszítesz!

Megint elnevetem magam. Leülök Suga mellé egy székre és érdeklődve figyelem az eseményeket. Hoseok nagyon élvezi a helyzetet.

-          Én Jiminre fogadok!

-          Fogadni? Hoseok. Ez nem lóverseny.

-          Nem ló. Két szerelmes férfi versenye. És teszek Jiminre egy villát anyámék ezüstkészletéből! Suga?

-          Én Taera szavazok. És felajánlom… az ezüst nyakláncomat.

-          Jó! Chinae!

-          Tessék?

-          Te kire szavazol.

-          Én senkire. Pártatlan maradok.

-          Ilyen nincs, Chinae! Én is feltettem az ezüst villát! Mondj egy nevet.

-          Tudjátok mit? Chinae!

-          Mi az, Suga?

-          A nyertes kap egy csókot tőled. Mit szólsz?

-          Mi??

-          Egy csókot?

Jimin meg Tae egyszerre reagáltak. Megcsillan a szemük. Egymásra néznek. Hirtelen elszántak lettek. Ijesztő. De megpróbálom élvezni a helyzetet. Végül is nem olyan rossz. Na de egy csók! Én nem akartam. Főleg a másik előtt. Jajj. Mit fogok csinálni. Hiába csókolóztam mind a két fiúval, nem számít. Olyan, mintha az első csókra készülnék… valamelyikükkel. Izgulok. Melyiküket akarom hogy nyerjen? Nem tudom eldönteni. Hoseok szólal meg.

-          Jól van fiúk. 1 percetek van. Chinae nézi az időt. Aki a legtöbbet megcsinálja 1 percen belül, az nyer. Én számolom Jimin, te pedig Tae fekvőtámaszát. Jó?

-          Nekem igen. De nem ám csalsz!

-          Majd Chinae ellenőrzi, ha valaki csal. Oksi?

-          Felőlem legyen! Chinae.

-          Jól van. Akkor kezdhetitek. Fiúk! Sok sikert.

Mind a ketten rám néznek és elmosolyodnak. Imádni valóak. Elindítom a stoppert.

-          Mehet!

A fiúk álló helyzetből hirtelen lemennek fekvőtámaszba és elkezdik csinálni. De még milyen gyorsan. Suga és Hoseok nem győzi számolni. Egyszerre mondják a számokat. Ugyanis a két versenyző fiú teljesen egyszerre mozog. Egy tized másodperc eltérés sincs a kettő között. Vajon melyikük fog hamarabb elfáradni? Ahogy telnek a másodpercek, egyikük sem tűnik úgy, mintha fáradna. Komolyan akarják azt a csókot. Már csak 20 másodperc van hátra. És még mindig egyszerre mozognak. Nem gondoltam volna, hogy Tae ilyen vékony karokkal képes lesz Jimint utolérni. De úgy látszik tényleg minden elhatározás kérdése. Visszaszámolok. Már csak 10 másodperc.

-          5,4,3,2,1… Vége!

A két fiú egyből elterül a puha homokon. Nagyon kifáradtak. Amint van egy kis energiájuk, felnéznek.

-          Ki nyert?

-          64- 64

-          Tessék?

-          Mindketten ugyanannyit csináltatok.

Hát igen. Ez szomorú. Egyikük sem nyert. Kicsit megkönnyebbültem. Egyikük sem kap csókot. De Hoseok egyből megszólal.

-          Erről nem hoztunk szabályt. Ha egyenlő akkor mi legyen. Szerintem kapjanak mindketten.

-          Mi?

Nekem ez nem tetszik. Egyáltalán nem. Ez olyan… nem vagyok mindenki szukája. Mondjuk már az is az, hogy elvállaltam, az kap aki nyer….

-          Szerintem meg egyikőjük se kapjon. Nem győzték le a másikat. Így jutalom sincs.

Suga az én megmentőm.

-          Az lehet, de keményen küzdöttek, szép verseny volt. Szerintem megérdemelnék. Igaz, Chinae?

Nem akarok megszólalni. Ha azt mondom, amit akarok, akkor megbántom a két fiút. De ha beleegyezek akkor meg… ez olyan kínos. Nem akarok ilyen kínos helyzetbe kerülni még egyszer.

-          Én átadom Jiminnek a lehetőséget.

-          Micsoda? Taehung? Ezt nem gondolod komolyan? Hisz versenyeztünk… te is megérdemled.

-          Lesz még lehetőségem megcsókolni, ha megnyerem.

Ahogy Tae kimondta ezt a mondatot, teljesen belepirultam. Annyira határozott férfi lett. Akarom, hogy nyerjen! Igen! Tae nyerjen!

-          Taehyung. Tisztességgel versenyeztünk. Nem engedhetem meg magamnak, hogy csak én kapjam meg a jtalmam. Akkor én is lemondok róla. Majd legközelebb, ha ketten leszünk.

Jimin!! Jajj! Most meg azt akarom hogy ő nyerje meg! Nem hiszem el! Miért vagyok ilyen! Dönteni akarok már! Ez a tanácstalanság borzalmas. De én már felkészültem a csókra. És úgy döntöttem hogy akarom. Miért? Én tényleg akarom a két fiú csókját!

-          Hát akkor enyém marad a villa, tiéd a nyaklánc.

-          Vagy cserélhetünk.

Mindenki nevet rajta. Jimin és Tae egymásra néznek. Elmosolyodnak, pacsiznak egyet.

-          Majd legközelebb, Jimin!

-          Szép verseny volt Tae!

Miért fogadja mindenki ilyen könnyen ezt a tényt, hogy nincs csók? Ez csak engem zavar? Vagy lehet, hogy Jiminék nem is engem akarnak csak a versenyszellem hajtja őket? Én nem adnám fel ilyen könnyen! És miért lettek ilyen jó barátok hirtelen? Nemrég még meg akarták ölni egymást!! Mi folyik itt??

-          Egyébként is,Suga. Nem volt szép felajánlani Chinae csókját a fiúknak úgy, hogy nem kérdezted meg róla őt is.

-          Akartam adni egy kis ösztönzőt a fiúknak. De bocsi Chinae! Jól mondja Hoseok. Nem kérdeztelek meg.

-          És mi van, ha én akarom?

Síri csönd. Mindenki elhallgatott. Nem mondanám, hogy fagyos lett a hangulat, de a levegő megállt egy pillanatra.

-          Chinae… nem mondtad…

-          Mert nem kérdeztetek meg. Ti eldöntöttétek, hogy nem lesz csók, mert senki nem nyert. De én úgy döntöttem, hogy lesz csók, mert egyikük sem veszített.

Erre nem mondott senki semmit. Ránézek a két homokban fetrengő fiúra. Meglepődve néznek rám. Odaérek hozzájuk. Leguggolok melléjük. Elszánt vagyok. Nem tudom, mi vezérel. Csak… akarom. Meg akarom őket jutalmazni, amiért ilyen ügyesek voltak. És magamnak is akarom a csókjaikat. Érezni akarom mind a két fiú ajkát. Hátra nézek.

-          Hoseok, Suga. Kő, papír, olló. Aki nyer, azzal kezdem.

Hoseokék elmosolyodnak. Megint magukhoz tértek. Úgy látszik, tetszik nekik ez a hirtelen változás. Visszanézek Jiminre és Taere. Fél méterre sincsenek egymástól, úgy ülnek. Felváltva nézek a szemükbe. Egyikük sem néz a másikra. Csak engem figyelnek. Suga és Hoseok lejátssza a versenyt. Hoseok nyer. Ami azt jelenti…

-          Rendben, akkor Jimin.

Megindulok felé. Jimin nem ellenkezik. Behunyjuk a szemünket, ahogy egymáshoz érnek ajkaink. Szenvedélyes, vad, heves csók. Még arra se gondolok, hogy Tae egy karnyújtáson belüli távolságra van mellettünk. Jimin a derekamra csúsztatja az egyik kezét. Másikat a tarkómra emeli. Hoseok hirtelen megszólal.

-          15 másodperc! Letelt!

Azonnal elhúzódom Jimintől. Bár ő még csókolt volna. És én is őt. Mégis… alig várom, hogy Tae csókját is megízleljem. Odafordulok Taehez, aki láthatóan zavarban van. Állához teszem a kezem. Megsimítom az ajkait, majd résnyire kinyitom őket. Megcsókolom. Olyan hevesen, hogy még én is meglepődök. Hát úgy látszik, a testem még mindig jobban kívánja Taehyungot. Nyelvünk összesimul és őrülten játszadoznak egymással. Hoseok megint megszólal. Mielőtt abbahagynánk a csókot, még beleharapok Tae ajkaiba. Megkapták a jutalmukat. Ideje felnőni, fiúk. Kicsit meg vannak illetődve tőlem. Előbb én is megvoltam magamtól. Felállok ellőttük. Rájuk nézek.

-          Ideje komolyan venni a versenyt, fiúk.

Ezzel hátrafordulok és elindulok a víz felé. Leveszem laza ruhámat és egy szál bikiniben hagyom pompázni a testemet. Tudom, hogy jó alakom van. Tudom, hogy mind a ketten akarnak. A nőiességem használom arra, hogy kicsit megkomolyodjanak. Ledobom ruhámat az asztalra. Ahogy Suga tekintete találkozik az enyémmel, látom, hogy nem csalódott. Sőt! Büszkén néz rám. Én is büszke vagyok magamra. Elhagyom őket is, és már a vízben vagyok. Élvezem a szellőt, ami enyhén fújja a hajam, a napsugarakat, amelyik barnítják a bőröm, és a vizet, amely lehűti lángoló testem. És nem csak a naptól égek. Ez engem is megviselt, de imádom ezt az érzést. Egyre jobban. És a szívem mélyén azt kívánom, bár ne kéne választanom. Azt veszem észre, hogy körülöttem csobbanások vannak. Hirtelen több irányból kezdenek fröcskölni. Mikor abbahagyják, látom, hogy a fiúk gyűrűjében vagyok. Azzal a 4 fiúval vagyok körülvéve, akik a legfontosabbak a számomra. És mind a négyen mosolyogva néznek rám. Elmosolyodom én is. Ugrok egyet a vízbe, és mind a négyüket egyszerre fröcskölöm le. Kezdődjék a harc. Ahogy a vízben küzd mindenki mindenkivel, elfelejtem, ami az előbb történt és úgy érzem, megtaláltam a családom. Nem akarom őket elveszíteni. Jimint és Taet sem fogom elveszíteni. Tudom, hogy ők mindig mellettem maradnak. Mérhetetlenül boldog vagyok. És az is maradok.