Kulisszák mögött 2.fejezet

                     Kulisszák mögött                          

                                     II. fejezet - Tükörkép

      - Hyori!

Mikor épp úgy érzem, hogy képes lennék kimondani azt, amit még én sem fogtam fel, megjelenik. El voltam foglalva a Kookie iránt érzett… valamivel, mikor említette, hogy nyolcra jön a gyedzsib. Tulajdonképpen a BTS tagok szukája. Ennél szebben nem tudok nyilatkozni róla, pedig én tisztelem a nőket. Tudom, gondolkodtam rajta hogy elhívom, de mintha nem tettem volna meg… vagy mégis sort kerítettem rá? Jó kérdés.

-  Ma kihez? – Suga mindig olyan nyílt és őszinte. Nem fél kimondani a véleményét, és ő az egyetlen, aki meg meri így kérdezni a gjedzsibünket. Meg még Jin, de ő olyan idióta féleszű hogy annak nincs ereje. Inkább… legszívesebben egy bohócorrot tennék az orrára és kiállítanám a cirkuszban. Elég vicces lenne! Haha! De lehet, hogy még a gyerekek is elfutnának attól az idióta vigyorától, vagy megdobálnák, vagy…

      - Jungkookhoz. Két órája hívott, hogy kicsit kikapcsolódna.

Mi várjunk csak? Jól értettem? Kookie?? De! Én gondolkodtam rajta hogy elhívom, hogy eltereljem a gondolataim. Nagyon jó. Nem elég, hogy rájöttem mit érzek, még a szórakozásom is nála lesz. És nézhetem Jin vigyorgó fejét… De valójában… nem az zavar, hogy ma nem velem lesz Hyori. De miért pont Kookie? Féltékeny lennék? De hát Kookie hetero. Semmiféleképpen sem csinálna velem… khöm… olyan dolgokat. ÖÖÖÖ... milyen dolgokat is? Hu. Azt hiszem számomra ez ismeretlen terep. Egy lányt könnyű felizgatni. Dicsérgeted, kicsit simogatod, csókolgatod, óvatosan közelítesz, és egy kb. 20 perc előjáték után már a harmadik lökésnél elmegy. De egy fiú… Na, jó kicsit elkalandoztam. Nem lesz ez így…

      - Jimin. Jimin! JIMIN!!!

      - He? Mi? Ki az? Mi a baj, Suga?

      -  Olyan furcsán nézel. Te akartad ma elhívni Hyorit?

Végül is igaz, szóval nem hazudnék, ha azt mondanám, hogy „igen”. De mégis. Előlük nem szoktam semmit eltitkolni. „ Hé, fiúk, most jöttem rá hogy szerelmes vagyok Kookieba. Igen hiába néztek rám furán, így hívom magamban titokban baj? Ja, hogy az a fura hogy szerelmes vagyok belé? Igen, ez így van. És előbb gondolkodtam el rajta, hogyan csinálnám vele. Tök normális, ugyan már ne nézzetek így. „ Ahhh. Azt hiszem ez nem egy felvállalható dolog.

      - Már vagy 5 perce elvonultak és te még mindig a hűlt helyüket bámulod. Az arcod mindent            elárul Jimin, nem tűnt még fel? Még Jin is észrevette.

      - Haha!! Ez jó volt! – Taehyung minden dolgon röhög, ami Jint aláássa…már az elején                    észrevettem, hogy nem kedveli túlzottan. Namjon mindig sajnálkozva néz rá, Suga figyelembe se        veszi, Hoseok mindig takargatja, hogy röhögne rajta, Kookie az egyetlen, aki törődik vele. Meg          én, akivel egy szobába van. Valakinek muszáj. Sajnálom. De mindig rám tapad, és olyan bugyután      vigyorog. Ettől totál kikészülök.

     - Én elteszem magam mára. Azt hiszem kicsit lefárasztott a mai nap. Akkor holnap fiúk! Jó éjt!

Igen. Az lesz a legjobb, ha lefekszem aludni és holnapra elfelejtem ezt az egész hülyeséget. Biztos megártott ez a sok munka…

     - Te is észrevetted?

     - Nem nehéz észrevenni Taehyung, a vak is látja, hogy Jimin beleszeretett…

Mintha rólam beszélnének. Mindegy is. Nem hallom, nem akarom, és nem is érdekel. Viszont a szomszéd szobából elég tisztán hallom. Hyori a beszéd nélküli, hangos szexet szereti. Én akarok abban az ágyban feküdni. És nem Hyorival.

     - Jimin várj meg! Én is lefekszem aludni veled!

     -  Jól van. Gyere csak. Úgy se szeretnék egyedül lenni.

Ahogy mosolyogva ránéztem Jinre, egyből lefagyott az arcomról az álmosoly. Most nem vigyorogva nézett rám. Teljesen megváltozott az arckifejezése. Komoly volt, kemény arcvonásokkal és szikár tekintettel. Ahogy belenéztem a szemébe, mintha tükröt állítottak volna elém. Ugyanúgy nézett vissza rám, mint én pár perccel ezelőtt Kookiera. És abban a pillanatban fogtam fel, hogy az a bárgyú mosoly csak nekem szól. Hátha észreveszem… nem akarom. Nem akarom észrevenni. De tudom. Ő is ugyanazt éli át nap, mint nap, mint én az előbb. És láttam benne magamat, amint 20 év múlva is így nézek majd Kookie szemébe.